udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
44
találat
lapozás: 1-30 | 31-44
Névmutató:
Buzek, Jerzy
1998. június 22.
Radu Vasile miniszterelnök kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a lengyel fővárosba vezetett. Jún. 22-én a megbeszélések után a két kormányfő, Radu Vasile és Jerzy Buzek kiemelkedően jónak látta a Lengyelország és Románia közötti politikai viszonyt, ám a kulturális és gazdasági kapcsolatok szintjét elégtelennek minősítette. A legnagyobb hangsúly a gazdasági együttműködés fejlesztésére került. A román kormányfőt három napos lengyelországi látogatása során fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, valamint a lengyel törvényhozás két házának vezetője. /MTI/2001. március 21.
A varsói Magyar Kulturális Intézet és a lengyel református egyház meghívására márc. 22-én négynapos látogatásra Lengyelországba érkezik Tőkés László püspök. Tőkést fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Jerzy Buzek miniszterelnök, találkozik Józef Glemp bíborossal, lengyel prímással és más vezető állami és egyházi személyiségekkel. A Varsói Egyetemen Magyarok és románok 1989-ben címmel, a Magyar Kulturális Intézetben pedig az erdélyi magyarság Trianon utáni helyzetéről tart előadást. /Tőkés László Lengyelországba megy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./2001. március 24.
Államfőknek kijáró tisztelettel köszöntötték Lengyelországban Tőkés Lászlót. A püspököt a legmagasabb lengyel állami és egyházi vezetők fogadták. A református püspök az államfővel, a miniszterelnökkel, a lengyel katolikus egyház fejével és a lengyel világszövetség elnökével is találkozott. Tőkés László mind Jerzi Buzek miniszterelnököt, mind pedig Andrzej Stelmachowskit, a lengyel világszövetség elnökét meghívta az őszi szilágysomlyói Báthori-napokra. Az utóbbi el is fogadta a meghívást. Lengyelországi tárgyalásait egyébként a "Polonia" lengyel világszövetségnél kezdte a püspök. A Polonia a határon túli lengyelek számára kiadandó lengyel igazolványról szóló törvény elfogadását szorgalmazza a parlamentben. "Ez a tervezet szinte azonos a státustörvény javaslatával" - nyilatkozta Tőkés. Jerzy Buzek miniszterelnök elsősorban az egyházi kérdések iránt érdeklődött, Alexander Kwasniewski államelnöknél viszont inkább politikai jellegű volt a beszélgetés. A püspök elmondta, Románia nagymértékben kirakatpolitikát folytatott, amikor bevette a magyarokat a kormányba." Tőkés László Jozef Glemp római katolikus bíborost, Lengyelország prímását is meghívta Erdélybe. Az egyházfőnek a Csíksomlyói Búcsút ajánlotta elsősorban figyelmébe. "Felvilágosítottam a bíborost arról, hogy nemcsak ortodox expanzió folyik Erdély-szerte nyilvánvaló nacionalista célkitűzéssel, hanem a római katolikus egyház is a moldvai csángók elrománosítására törekszik." Tőkés László a varsói egyetemen telt ház előtt tartott előadást az 1989-es forradalomról, ellátogatott a román nagykövetségre, márc. 23-án pedig a Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről beszélt. /Gazda Árpád: Egymásra találtak Tőkés László Lengyelországban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./2001. április 3.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március végén Lengyelországban járt a Lengyel Evangéliumi Református Egyház és a varsói Magyar Kulturális Intézet együttes meghívására. Programjában református gyülekezetek meglátogatása, igehirdetés, megbeszélések egyházi, közéleti és állami méltóságokkal, valamint előadások megtartása szerepeltek. Tárgyalópartnerei többek között Zdzislaw Tranda református püspök, Andrzej Stelmachowski, a Polónia Közösség (lengyel világszövetség) elnöke, Jerzy Buzek kormányfő és Alexander Kvasniewski államfő, Jozef Glemp bíboros, Janusz Jagnezki evangélikus püspök voltak. Megkoszorúzta Jerzy Popieluszko atya, az 1984-ben likvidált ellenálló síremlékét. A Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről tartott előadást Trianontól napjainkig terjedően. Stelmachowski professzor elmondta, hogy a repatriációs törvényt egyhangúlag fogadta el a törvényhozás. A repatriálás joga az egykor Kazahsztánba és Szibériába deportált lengyeleket illeti meg. Lengyelországban a magyar kormány által nemrég elfogadott kedvezménytörvényhez hasonlóan ún. lengyel igazolvány kiadását tervezik határon túli nemzettársaik számára, a nyugaton élő lengyeleknek viszont teljes körű állampolgárságot kívánnak biztosítani. A Kelet-Európa más államaiban élő lengyel közösségeknek a parlament nyújt jelentős költségvetési támogatást. Tőkés László a Polónia Közösség elnöke mellett Tranda püspököt is meghívta az idén szervezendő szilágysomlyói Báthory-napokra, amely rendezvényt a lengyel államelnök és kormányfő is erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította. /Lengyel-magyar-román. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./2009. július 20.
Hiába tiltakoztak a magyarok otthon és külföldön, a szlovák államfő kihirdette a nyelvtörvény módosítását. A felvidéki magyarság jogait súlyosan korlátozó jogszabály ellen az egyetlen lehetőség Brüsszel, de kérdéses, hogy az uniós fórumok képesek és készek-e konkrét ellenlépéseket tenni az ügyben. Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-án aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A törvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él, a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a nemrég megalakult Híd szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az MKP tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Jerzy Buzek szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Bírálta a törvényt a német néppárti Michael Gahler is, aki szerint „Szlovákia megszegi az EU-ban elfogadott standardokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvek kiterjedt használatáról rendelkeznek”. A német képviselő – aki az EP külügyi bizottságának alelnökeként nyilatkozott – hozzátette, hogy amennyiben a törvény életbe lép, Szlovákia „lejáratja magát” és „visszatér a totalitarizmushoz”. Brüsszel óvatosságát mutatja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalás is. A magyar és a német kisebbség kollektív bűnösségének elvére alapozó jogszabályokat megerősítő, 2007. szeptemberi parlamenti határozatot a Bizottság elintézte azzal, hogy a dekrétumok már nem alkalmazhatók, mivel az azokban szereplő határidők lejártak. /Sz. L. : Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2009. július 23.
Az Ujgur Világkongresszus népes küldöttsége kereste fel, saját kezdeményezésre, Tőkés László európai parlamenti képviselőt brüsszeli hivatalában. A világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. A Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek. A küldöttség Tőkés mellett több más EP-képviselőt is megkeresett, segítségüket kérik, hogy az Európai Parlament határozati úton foglaljon állást az elnyomás alatt tartott ujgurok védelmében. Tőkés László együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a magyarokkal rokon népként számon tartott ujgurok képviselőit. Kérésüknek megfelelően azonnal kapcsolatba lépett az ügyben szintén megkeresett több EP-képviselővel, és írásbeli úton keresi meg Jerzy Buzek EP-elnököt, az ő támogatását is kérve ahhoz, hogy ősszel – a nyári szünet után – az ujgurkérdés az Európai Parlament napirendjére kerüljön. /Tőkés támogatását kérik az ujgurok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2009. augusztus 17.
Kisebbségellenesnek minősítette a szlovákiai nyelvtörvényt az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEV) a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap beszámolója szerint. „Egy európai ország törvényei közé nem tartozhat olyan jogszabály, amely büntetni rendeli egy nyelv használatát” – mondta Hans Heinrich Hansen, a FUEV elnöke. „A magyar nem idegen nyelv Szlovákiában, hanem több mint 500 ezer állampolgár anyanyelve. A szlovák nemzetállamnak védenie és támogatnia kell polgárai anyanyel-vét, a magyar ajkúakét is” – mondta Hansen. Hozzátette: nemcsak a magyarokat sújtja „ez az esztelen törvény”, hanem például a rutén, a cigány és a német kisebbséget is. Jerzy Buzek, az EP elnöke az Európai Unió szellemével ellentétesnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt, Peter Harry Carstensen, a németországi Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke pedig azt szorgalmazza, hogy legyen külön kisebbségekért felelős biztos az Európai Bizottságban. /Kisebbségellenes a nyelvtörvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2009. augusztus 24.
Augusztus 21-én Szent István-szobrot avattak Révkomáromban, ezen az eseményen vett volna részt Sólyom László, de Pozsony megtagadta tőle a belépési engedélyt. A magyar köztársasági elnök végül elment a határig, a magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák vezetők szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Tőkés László európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai meghiúsult utazásának az ügyét. Tőkés szerint a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. Rámutatott: Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor idejében korlátozták a szabad mozgást a nemkívánatos személlyé nyilvánítás eszközével. A képviselő szerint a mostani ügy hasonlít a március 15-i romániai esethez, amikor a román hatóságok nem adták meg Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyt. Tőkés szerint „tesztnek” számított a román hatóságok tilalma, a szlovákok pedig „vérszemet kaptak”, és még tovább merészkedtek. Az EP-képviselő Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez fordul, és egyben a testület külügyi bizottsága elé viszi Sólyom szlovákiai útjának az ügyét. Hangsúlyozta: európai ügyként joggal kívánhatjuk, hogy az EP ebben a kérdésben állást foglaljon, és járuljon hozzá a tagországok közötti kapcsolatok rendezéséhez, valamint vessen gátat „a múltból visszakísértő nacionalista kormányok” magyarellenes megnyilvánulásainak. Tőkés elmondta: Szájer Józseffel, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnökével, valamint Schmitt Pállal, az EP alelnökével is egyeztet majd. Véleménye szerint ez olyan ügy, amikor össze kell fogniuk a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi EP-képviselőknek. Augusztus 21-én a magyar kormányzat jelezte, hogy az eset miatt az EU-hoz és annak tagállamaihoz kíván fordulni. Meggyalázták a Révkomáromban augusztus 21-én este felavatott Szent István-szobrot: ismeretlen személyek tojásokkal dobálták meg a lovas szobrot. Botrányos volt és mindenféle jogalapot nélkülözött a szlovák kormány intézkedése, amely során Sólyom László magyar köztársasági elnököt pénteken nem engedték be Szlovákiába – mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője. /Tőkés az EP elé vinné Sólyom László meghiúsult szlovákiai utazásának ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./2009. szeptember 3.
Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit, mondta Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke Brüsszelben, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélését követően. Azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. A nyelvtörvény központi téma lesz Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szeptember 10-i találkozóján is. /Szlovák nyelvtörvény: Brüsszel is beleszól? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2009. november 13.
Székelyföldön gyűjtést szerveznek minden felvidéki magyarnak, akit a szlovák hatóságok azért bírságolnak meg, mert használta a magyar nyelvet – jelentette be Antal Árpád polgármester, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Felhívással fordult a felvidéki magyarokhoz, hogy a szlovák nyelvtörvény ellenére mindenhol bátran használják anyanyelvüket, utcán, bankban és osztályfőnöki órákon is. Antal Árpád hozzátette: a bírságok jegyzőkönyveinek másolatait elküldik Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hogy „lássák milyen nevetséges a szlovák nyelvtörvény, és milyen nevetséges az Európai Unió, ha nem lép fel a nyelvtörvény ellen”. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke brüsszeli látogatása során Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével tárgyalt a nyelvtörvényről. /Kovács Zsolt: Székelyföldi támogatás a felvidéki magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2009. november 19.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2009. december 15.
Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2009. december 16.
Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2010. január 14.
Szeminárium Kubáról – Tőkés: „a kommunizmus ügye európai kérdéssé vált”
Az Európai Parlament brüsszeli központjában 2010. január 13-án Jerzy Buzek EP-elnöke védnökségével Kuba jövője, az emberi jogok, valamint az Európai Unió Kuba irányában követendő politikája tárgyában rendezett politikai szemináriumot a varsói Lech Walesa Intézet.
Az Intézet névadójának nevében Jaroslaw Walesaeurópai képviselő – a volt lengyel államfő fia – köszöntötte a népes közönséget. A tanácskozás levezető elnökeként Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő tartott megnyitó beszédet, és mutatta be az ügy iránt elkötelezett, többségükben spanyol és kubai előadókat.
A Lech Walesáról elnevezett alapítvány hivatásának tartja a világ kommunista országai, köztük a kubai rezsim ellenzékével folytatott párbeszédet, valamint szabadságharcuk támogatását. Ugyanezt kívánják elérni az EP-ben tartott, figyelemfelkeltő konferenciájukkal.
Ryszard Schnepf, a spanyolországi lengyel nagykövet, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, az EP Európa–Latin-Amerikai Interparlamentáris Delegációjának vezetője és Jaime Mayor Oreja, az EP spanyol néppárti frakciójának elnöke – a többi előadóval egyetemben – a kubai kommunista diktatúra elnyomottjai védelmében emelték fel szavukat. A Fidel Castro utáni korszak valóságát elemezve az Unió fokozott felelősségvállalását sürgették Kuba vonatkozásában. „Európaizálni” kell a kubai kérdést – vonta le a következtetést Saryusz-Wolski, a lengyel néppárti küldöttség rangidős képviselője. Valamennyien állást foglaltak a kubai politikai foglyok szabadon bocsátása mellett, valamint az emberi jogok következetes számonkérését és a politikai nyomásgyakorlás fokozását szorgalmazták.
Tőkés László európai képviselőnk a szovjet kommunizmus bukásának 20. évfordulója kapcsán Lech Walesa decemberi látogatásának felidézésével kezdte beszédét, elismerését fejezve ki a kommunizmus-elleni harcnak a nevét viselő szervezet általi folytatásáért. Erdélyi magyarként kiemelte, hogy ennek a küzdelemnek a lengyelek és a magyarok mindig élenjáró zászlóvivői voltak, példaként említve az 1956-os magyar forradalmat, valamint a lengyel Szolidaritás-mozgalmat.
A romániai Tismăneanu-jelentés „gyilkos rendszernek” bélyegezte a kommunizmust – folytatta beszédét Tőkés László. Nekünk – túlélőknek – erkölcsi és politikai kötelességünk tehát, hogy azoknak a segítségére siessünk, akik ennek a „gyilkos rezsimnek” az igájában élnek. A volt szovjet tömb egyes országainak uniós csatlakozása révén a kommunizmus kérdése európai üggyé vált. Tekintetbe véve azonban azt, hogy a világ számos országában a kommunista diktatúra továbbra is hatalmon maradt – ez a kérdés globális ügynek számít, mely ellen közösen kell felvennünk a harcot. Kína, illetve Tibet és Kelet-Turkesztán, Észak-Korea és Kuba esetében éppen az emberi és közösségi jogok európai követelményei, nem utolsó sorban pedig a totalitárius elnyomó rendszereket elítélő – tavalyi – EP-határozat értelmében kell az Uniónak az eddigieknél is határozottabban fellépnie – fejtette ki európai képviselőnk.
Kubát illetően ugyanakkor elégtétellel állapította meg, hogy Fidel Castro visszavonulásával a rezsim látható módon meggyengült, és kénytelen-kelletlen engedmények tételére kényszerül. Az Európai Uniónak erkölcsi kötelessége – és kedvező lehetősége –, hogy minden erejével hozzájáruljon az ottani változások felgyorsításához, másfelől pedig a demokratikus rendszerváltozás vérontás és erőszak nélküli beindulásához –zárta a beszédét Tőkés László.
A tanácskozás második részében maguk az érintettek és érdekeltek, az emigrációban működő ellenzéki, antikommunista szervezetek, a volt politikai foglyok és elüldözöttek képviselői tartottak beszédet – köztük is az a Blanca Reyes asszony, aki a Szaharov-díjjal kitüntetett „Ladies in White” [Asszonyok Fehérben] elnevezésű szervezet elnöke. A kubai felszólalók mondanivalója híven foglalható össze Maciej Stasinski volt kubai lengyel tudósító szavaival, aki a szigetországot egy „nagy börtönnek” nevezte, amelyet egy „gazdasági csődtömeg” taszít a tönk szélére. Egybehangzóan az a vélemény jutott kifejezésre, hogy az elnyomottak számára életbevágóan fontos a nemzetközi – európai – szolidaritás, és hogy a szavakon, nyilatkozatokon túlmenően cselekedetekre, konkrét akciókra van szükség.
Utolsó felszólalóként, a témakör legilletékesebb előadójaként Heidi Hautala finn képviselőnő, az Emberjogi Bizottság (DROI) elnökasszonya foglalta össze a konferencia tanulságait. Sajnálattal hozta a résztvevők tudomására, hogy a kubai rezsim az emberi jogok kérdésének a puszta felvetését is eleve visszautasítja; brüsszeli nagykövete pedig a Bizottság tiszteletteljes meghívásait sem hajlandó elfogadni. Ennek ellenére nem lehet kérdéses, hogy a DROI-bizottság, illetve az EP az információ szabad áramlása vagy a véleményszabadság, illetve az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása terén egy jottányit sem engedhet. A Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben megnöveli az EP érdekérvényesítési lehetőségeit, Catherine Ashton külügyi főképviselő hivatalba lépése pedig az európai külpolitika számára szintén nyereséget jelent.
Brüsszel, 2010. január 14.
Tőkés László, EP-képviselő sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. március 25.
A vajdasági magyarok védelmében
Az Európai Parlament ún. mini-plenárisának ülésén, 2010. március 24-én, Tőkés László erdélyi képviselőnk – nem első esetben – a vajdasági magyarok védelmében emelte fel a szavát. Napirend előtti felszólalásában arra kérte Jerzy Buzek európai parlamenti elnököt, hogy határozottan lépjen fel a szerbiai „magyarellenes terrorizmus” leállítása érdekében.
Említésre méltó, hogy tavaly novemberben európai képviselőnk írásbeli úton kereste meg az EP lengyel elnökét a temerini magyar fiúk ügyében, akiket egy szerb provokáció nyomán kirobbant kocsmai verekedés következtében ítéltek mindösszesen 61 esztendei börtönbüntetésre. Az öt fiatalember esete azért is kirívó, mivel hasonló esetekben a többségi elkövetőket futni hagyják, s a szerb hatóságok a „magyarveréseket” nem bűncselekményként, hanem – jobb esetben – puszta kihágásként kezelik.
Ezen hosszan elhúzódó, mindmáig orvosolatlan ügy eseménynaptárába az is beletartozik, hogy múlt év márciusában, Becsey Zsolt akkori EP-képviselő kezdeményezésére, illetve Tőkés László szervezésében közmeghallgatást tartottak az Európai Parlamentben. A rendkívüli fellépést az tette szükségessé, hogy a 2004 januárjában Vajdaságban járt EP-tényfeltáró bizottság jelentése – a hivatalos előírások ellenére – azóta sem került az ebben illetékes Emberi Jogi Bizottság (DROI) napirendjére. Egészen furcsa és szembetűnő, hogy az Európai Parlament mintha részrehajló módon fedezni próbálná a délvidéki magyarellenes atrocitásokat – ezenközben helyt adva Szerbia uniós felvételi kérelme benyújtásának.
Miközben legutóbb Temerinben is valóságos embervadászat folyt a magyarok ellen, ezzel párhuzamosan pedig különösebb nehézségek nélkül folyik egyes települések (Szabadka stb.), illetve a közszféra általános magyartalanítása, hasonlóképpen érthetetlen, hogy nem csupán az Európai Unió, de az anyaországi diplomácia is hajlamos szemet hunyni az egymást követő hullámokban támadó, államilag ellenőrzött – esetenként ösztönzött – magyarelleneslélektani hadviselés felett.
Mindezeket figyelembe véve, egészen indokolt újból és újból határozottan felvetni és következetes módon napirenden tartani a délvidéki magyarság helyzetét. Az EU-csatlakozásra hajtó szerb kisebbségi kirakatpolitika opportunizmusán átlátva, továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítását az ország uniós felvételének előfeltételéül szabják.
Brüsszel, 2010. március 25.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája
F E L S Z Ó L A L Á S
a szerbiai magyar nemzeti közösség védelmében
Milosevics országában, a szerbiai Vajdaságban (Vojvodina) tovább folynak amagyarverések. A tetteseket vagy felmentik, vagy vádat sem emelnek ellenük.
A Vajdaságban évtizedekkel ezelőtt mintegy 400 ezer magyar élt, és a lakosság 1/3 részét tették ki. A kényszerű elvándorlás és a masszív többségi betelepítések miatt számuk azóta 290 ezerre, számarányuk pedig 13%-ra csökkent.
A kisebbségek tömeges megveretésének módszerét a hírhedt szerb titkosszolgálat, azUDBA vetette be, különösképpen az albánok ellenében. Ennek „spontán” hagyománya folytatódik a jelenben a magyarokkal szemben, szülőföldjükről való elűzésük céljával.
Tisztelt Jerzy Buzek elnök úr!
Az Európai Parlament határozottan lépjen fel a délvidéki magyarellenes terrorizmus leállítása érdekében!
Szerbia EU-csatlakozásának képezze előfeltételét a világháború utáni tömeggyilkosságok több tízezernyi áldozatáért kijáró igazságtétel, valamint a mindmáig folytatódó magyarellenes erőszak beszüntetése! Forrás: erdon.ro2010. június 9.
Romániának folytatnia kell a reformokat
A romániai reformok folytatását szorgalmazta szerdán a bukaresti parlamentben Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a „helyes döntéseket", ha népszerűségük ezáltal csökken a választók körében.
Az EP elnöke szerdán érkezett Romániába, ahol a parlament vezetőségével találkozott, majd részt vett a törvényhozói testület ünnepi ülésén. Buzek Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is tárgyal.
Buzek a parlamentben kifejtette, hogy Romániának végre kell hajtania a reformokat. Mint mondta, a gazdasági válság idején nagyon fontos meghozni a helyes döntéseket még akkor is, ha időnként ezért magas politikai árat kell fizetniük a politikusoknak. Rámutatott: ugyanezt mondta el néhány nappal ezelőtt Görögországban, és a következő időszakban ezt az üzenetet továbbítja személyesen a gazdasági válság által erőteljesen sújtott Spanyolországnak és Portugáliának is.
Buzek emlékeztette a román honatyákat arra, hogy tőlük függ a reformintézkedések elfogadása, és arról biztosította őket, hogy az Európai Unió szolidáris lesz Romániával a válság idején is.
A román parlament hamarosan szavaz arról a bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzéki szociáldemokraták terjesztettek a testület elé a 25 százalékos bércsökkentést és a 15 százalékos nyugdíjcsökkentést tervező Boc-kormány megbuktatása érdekében. Ezen a szavazáson a törvényhozók a kabinet megszorító intézkedéscsomagjának a sorsáról döntenek, mert ha elutasítják az indítványt, akkor az intézkedések automatikusan a parlament által is elfogadottnak tekinthetők.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett indítvány szövegét éppen azon a parlamenti ülésen olvasták fel, amelyen Buzek is jelen volt. Victor Ponta, a PSD elnöke bejelentette, hogy kizárják a pártból azokat a szociáldemokrata honatyákat, akik igazolatlanul hiányoznak a kormány sorsáról döntő ülésről.
A PSD-nek és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 24 voks kell még a kormánybuktatáshoz szükséges 236-hoz, ezért a napokban megpróbálták meggyőzni a kormánykoalíciót támogató honatyákat, utasítsák el a megszorításokat, és szavazzanak a bizalmatlansági indítvány mellett.
Impulzus
Erdély.ma2010. június 15.
Az Európai Parlament alelnökévé választották Tőkés Lászlót
Az Európai Parlament egyik alelnökévé választották kedden Tőkés Lászlót, a néppárti frakció jelöltjét a strasbourgi plenáris ülésen.
Az erdélyi magyar képviselőt 334 szavazattal, 287 ellenszavazat és tartózkodás mellett választották a tizennégy alelnök egyikévé, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál (Fidesz) a Magyar Országgyűlés elnöke lett.
Mint Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a voksolás előtt kifejtette, nem számolták külön az elutasító szavazatokat és a voksolástól való tartózkodást, mert a jelölt megválasztásához a voksok egyszerű támogató többségének megszerzésére volt szükség.
Buzek a voksolás után azonnal gratulált Tőkés Lászlónak.
A korábbi erdélyi magyar püspök nyilatkozatában nagy megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Visszautalt a húsz évvel ezelőtti temesvári eseményekre, és hangoztatta: ugyanúgy, mint azokban az időkben, most is azon fáradozik, hogy hazája érdekeit képviselje az emberi, kisebbségi, vallási jogok és a szabadság érdekében. Mint mondta, elkötelezett híve annak is, hogy továbbvigyék az európai integrációt.
Tőkés László hangoztatta: külön örömmel tölti el, hogy a közös Európa történetében új fejezetet jelentő időszakban, a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után töltheti be a fontos tisztséget az uniós képviselőtestületben.
Joseph Daul, a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőkből álló néppárti frakció vezetője Tőkés Lászlónak az elmúlt években végzett tevékenységére utalva megtiszteltetésnek nevezte, hogy őt jelölhették a pozícióra.
A szavazás után kiadott közleményben Daul bizonyosságát fejezte ki: Tőkés amellett, hogy keményen dolgozik majd az uniós lakosság érdekeinek képviseletében, hozzá fog járulni ahhoz is, hogy Kelet-Európában "új hidak épüljenek".
A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben az EU-nak lelkesedésre van szüksége - emelte ki Daul. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László kezdeményező szerepet játszott a romániai forradalomban, és meggyőződését fejezte ki, hogy most is új ötletekkel áll majd elő.
Háttér: Románia európai uniós csatlakozását követően Tőkés László 2007-ben lett az Európai Parlament független képviselője. 2009-ben ő vezette az Európai Néppárti Képviselőcsoport tagpártjának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a listáját. Tőkés László számos magas rangú kitüntetés díjazottja: a közelmúltban kapta meg a Románia Csillaga Lovagi fokozatot és az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának Robert Schuman Érmét. További érdemei a teljesség igénye nélkül: Truman-Reagan Szabadságérem (USA); Roosevelt-díj és a Geuzenpenning-díj (Hollandia); Pro Fide-díj (Finnország); a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje, a Leopold Kunscha -díj (Ausztria).
MTI2010. június 15.
Tőkés László az EP alelnöke
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslatára múlt héten a néppárti frakció közfelkiáltással elfogadta Tőkés László jelölését az Európai Parlament alelnöki tisztségére, a jelölést a román néppárti delegáció is testületileg támogatta.
A román szociáldemokraták és liberálisok viszont a jelölés kapcsán – a szélsőségeseket megszégyenítő retorikával – vehemensen reagáltak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelölésének hírére, a felfokozott belpolitikai helyzetnek köszönhetően rajta keresztül is a jelenlegi román kormánypártokat támadták.
Az EP mai strasbourgi plenáris ülésén került sor a szavazásra. Az ülést Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke vezette, aki ismertette az előzményeket, majd közölte, hogy a szabályzat értelmében az alelnök megválasztásához az EP-képviselők minősített többségének voksaira van szükség. Ezután közölte: Schmitt Pál megüresedett helyére – akit a nemzeti parlamentjének házelnökévé választottak – egyedül Tőkés László EP-képviselőt jelölték.
Az ülésen jelenlévő képviselők közül egyedül Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti képviselő jelezte ellenvetését, és kisebb botrány kerekedett, amikor a szokott stílusában támadni kezdte az erdélyi képviselőt. A parlament elnöke megvonta a függetlenként tevékenykedő szélsőséges román képviselőtől a szót.
Tőkés László is felszólalt, megválasztatása kapcsán a plénumon a következőket nyilatkozta:
„Különleges megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Néppárt Politikai Csoportjának támogatásával az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelöltek.
Hasonló megtiszteltetésben legutóbb akkor volt részem, amikor tavaly decemberben, a romániai kommunista diktatúra bukásának 20. évfordulóján a legmagasabb állami elismerésben, a Románia Csillaga kitüntetésben részesítettek.
Húsz évvel ezelőtt Temesvár sok nemzetiségű és sok vallású népe teljes egyetértéssel és kockázatvállaló bátorsággal lázadt fel a Ceauşescu-diktatúra ellen. Miként ott és akkor − azóta is az emberi, a vallási és a kisebbségi jogok és szabadság iránti kiállás, az európai és a keresztény értékek iránti elkötelezettség szellemében igyekszem képviselni országom érdekeit, a volt kommunista országok és nemzetek − a kelet- és közép európai térség − európai felzárkózását, nem utolsó sorban pedig a romániai magyar kisebbségi közösséget, melynek néppárti képviselője vagyok.
Öröm számomra, hogy éppen a Lisszaboni Szerződés elfogadásának időszakában lehetek az Európai Parlament tagja, mely minden bizonnyal új korszak kezdetét jelenti az Egyesült Európa történetében.”
Az elektronikus és titkos szavazás viszont nem bizonyult egyszerű feladatnak a jelenlévő EP-képviselők számára, Jerzy Buzek több ízben is gyorstalpalót tartott kollégáinak, elmagyarázva a szavazás szabályait. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál –, az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban”, és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súllyal esik latba.
Több percnyi huzavona után Tőkés László képviselőt alelnökké választották, hirdette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A szavazások végén az ülésvezető alelnök tisztázta a valószítnűsíthetően az elektronikus szavazórendszer által okozott félreértést, és leszögezte a hivatalos eredményt: összesen 621 képviselő szavazott, ebből 334 Tőkés László mellett, és 287-en tartózkodtak, illetve ellene voksoltak. Erdélyi képviselőnk a 334 szavazatával az EP 11. alelnöke lett.
Az ENP EP-frakciójának vezetője, Joseph Daul külön közleményben gratulált Tőkés László EP-alelnökké választásához.
Strasbourg, 2010. június 15.
Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma2010. június 17.
A szavazás tisztázása
Amint azt hírül adtuk, Tőkés László EP-alelnökké való választásakor az elektronikus szavazás alkalmával több félreértésre került sor. Ezeket tisztázandó – egyik EP-képviselő kérésére – az Európai Parlament Elnöki Hivatalától Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes 2010. június 15-én délután az összes EP-képviselőnek elküldött körlevélben tisztázta „az elektronikus szavazás végeredményének nem világos kijelzése” okozta bonyodalmakat.
Fratti főtitkárhelyettes leveléből az adatok: 621 képviselő szavazott az alenöki jelölésről ebből 334 szavazat mellette szólt és 287 szavazatot nem vettek figyelembe, úgynevezett „blank votes”-ként jegyzőkönyvezték (tehát nem „tartózkodásként” vagy „ellenző voksként”, hanem kb. üres/érvénytelen szavazatokként kezelik ezeket).
A román szélsőjobboldali, illetve szociáldemokrata, valamint a szlovák képviselőknek az Európai Parlamenthez méltatlan viselkedése miatt több magyar médium – elsőrenden a Népszabadság, „parlamenti forrásokra hivatkozva” – azt a következtetést vonta le, hogy Tőkés László „megosztó személyiség”, ezért „épphogy” sikerült alelnökké választani az erdélyi képviselőt.
Talán szerencsésebb lett volna, ha az Európai Parlament honlapját használják forrásként, ott ugyanis tételesen szerepel a ciklus elején megválasztott tizennégy EP-alelnök megválasztásakor rájuk leadott voksok száma, továbbá az is, hogy kit hányadik körben sikerült megválasztani. Érdemi következtetések levonásához is szerencsésebb a hasonló szavazások eredményeivel összevetni a tegnapelőtti eredményeket.
Az EP honlapján szereplő számok szerint Tőkés László az elnyert 334 szavazattal az alelnökök listájának előkelő, 4. helyére került: a szavazatok számát tekintve első Giovanni Pitella (olasz, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 360 szavazattal, második Rodi Kratsa-Tsagaropoulou görög néppárti képviselőasszony 355 szavazattal, harmadik Stavros Lambrinidis (görög, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 348 támogató vokssal, őket követi a tegnapelőtti szavazás eredménye szerint Tőkés László, majd Miguel Ángel Martínez Martínez következik 327 igen begyűjtésével – de ő már csak a harmadik körben sikerült alelnökké választani, míg az első négyet rögtön az első alkalommal.
Az így 14. alelnököt, Silvana Koch-Mehrint (német, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) a Jerzy Buzek EP-elnök által is emlegetett 186, a küszöbértéket jelentő szavazattal választották alelnökké a harmadik nekifutásra. Ez a szám a tegnapelőtti voksoláskor a kijelzőn is megjelent, ezt értette mindenki „nem” szavazatként.
Reméljük, a Népszabadság munkatársa nem gondolja, hogy az Európai Parlament tizennégy alelnökéből tíz „megosztó személyiség”.
erdon.ro2010. június 23.
„Hat még a propaganda” - interjú Tőkés Lászlóval, az EP újonnan megválasztott alelnöke
A nyugati baloldal ma is fogékony a posztkommunista propagandára – véli Tőkés László, az Európai Parlament újonnan megválasztott alelnöke. A Krónikának adott interjúban elmondta, ennek tulajdonítható, hogy személyével kapcsolatban a román lobbi szinte a teljes szocialista frakciót meggyőzte. Úgy vélte, ennek ellenére, az újonnan csatlakozott országok lassan a helyükre kerülnek az Unióban.
– Az Európai Parlament honlapján megnézhető az ön alelnökké választásának a filmje. Az látható, hogy először közfelkiáltással akarták megválasztatni, aztán Corneliu Vadim Tudor felszólalása után elektronikus szavazást hirdettek, de ez hosszasan elhúzódott, a képviselők nem tudták, hogyan kell szavazni. Mi történt?
– Az elnökség a gyakorlatnak megfelelően arra készült, hogy közfelkiáltással választanak meg, hiszen a megüresedett tisztségre a parlamenti egyezség szerint a néppárt állíthatott jelöltet, és én voltam az egyedüli jelölt. Nem voltak felkészülve arra, hogy Corneliu Vadim Tudor él az ellenvetés jogával, ami egy másik procedúra alkalmazását vonja maga után. Az elnökség nem tudta, hogy a procedúra szerint ilyen esetekben csak a támogató szavazatokat kell összeszámolni. Ezek száma pedig magasabb kell hogy legyen 186-nál, a legkevesebb szavazattal megválasztott alelnök szavazatai számánál. Én végül 334 szavazatot kaptam.
– A román lobbi arra építette az ellenkampányát, hogy ön megkérdőjelezi az európai határok rendszerét. Mennyire fogékonyak az EP képviselői ma az efféle érvekre?
– Ijesztő mértékű a félrevezetési potenciál. Adrian Severinék szinte teljes egészében meg tudták nyerni maguknak a szocialista frakciót, pedig Tabajdi Csaba és a magyar szocialista képviselők is mindent megtettek, hogy jobb belátásra bírják kollégáikat. Elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől nagyon szomorú, hogy az igazinak tekintett nyugati baloldal adott esetben mennyire foglya lehet a posztkommunista baloldali propagandának. A megválasztásomat megelőző este Joseph Daul néppárti frakcióelnök egyeztetett Martin Schulz szocialista frakcióelnökkel, aki azt helyezte kilátásba, hogy a szocialisták is ellenvetéssel élnek, ha nem jelentem ki, hogy Románia határviszonyait sérthetetlennek tartom. Én ezt elutasítottam, mert úgy véltem, az ártatlanság vélelme engem is megillet. A vádlóknak kell bizonyítaniuk a vélt bűneimet, nem pedig nekem, hogy ártatlan vagyok.
– Jerzy Buzek házelnök többnyire lengyelül vezette az ülést, ön viszont angolul szólalt fel a szavazás előtt. Van üzenete annak, hogy ki milyen nyelven szól az EP-ben?
– Én általában magyarul szólalok fel, de esetenként románul és angolul is, ahogy a helyzet megkívánja. Adódhatnak egyébként nézeteltérések abból, ha nem a világnyelvek valamelyikén beszél az ember. Vadim Tudor például levette a fülhallgatóját, és nem értette meg, hogy a lengyelül beszélő Jerzy Buzek megvonta tőle a szót, amiért eltért a napirendtől.
– Milyen nyelven fogja majd vezetni az EP üléseit?
– Kedden választottak meg, és szerdán már vezettem is az esti ülést, akkor is váltogattam a nyelveket, a románoknak románul adtam szót, a magyaroknak magyarul.
– Találkozott-e a román néppártiakkal megválasztása óta?
– Még aznap este bementem a román néppárti csoport ülésére, ahol Theodor Stolojan azon melegében gratulált a tisztséghez. Én megköszöntem a támogatást.
– Szóba került, hogy másfél éve ők akadályozták meg a néppárti frakciótagságát?
– Nem akarnak szembesülni ezzel. Úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna.
– Az Antena 3 tévé nemrég bemutatott egy statisztikát, amely szerint az RMDSZ három képviselője közül Winkler Gyula rendszerint a román néppárti csoport álláspontját támogatja szavazatával, ön és Sógor Csaba pedig a magyar néppártiakét. Van egyáltalán egyeztetés az RMDSZ képviselői között a szavazások előtt?
– Én mindig kapok egy néppárti szavazólistát és egy magyar néppárti szavazólistát. Általában minimális az eltérés a kettő között.
– És Winkler Gyula nem kapja meg ugyanezeket a listákat?
– De megkapja ő is. Ő ezek szerint kap egy román szavazólistát is. Engem eddig ilyen listával nem kerestek.
– 2011 első fél évében is EP-alelnök lesz, amikor Magyarország tölti majd be az EU soros elnökségét. Számítanak önre valamiben Orbán Viktorék?
– Páratlan lehetőség kínálkozik most arra, hogy egy irányba haladjunk a magyar kormánnyal, ami azért előrelépés, mert a Gyurcsány-érában két irányba húztuk a szekeret. A mostani helyzetre konkrét terveket kell kidolgozni, például kisebbségpolitikai szempontból. Olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Utóbbin a 14 magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását értem.
– Érezheti-e valamilyen hasznát a romániai magyar közösség annak, hogy Tőkés László az EP alelnöke?
– Nagyon kedvező üzenete van annak, hogy a volt kommunista Lengyelországból származik az Európai Parlament elnöke. Ha van egy romániai kisebbségi alelnöke is, ez azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozottak is a helyükre kerülnek, és a tekintélyes tisztségeik által megnövekszik a mozgásterük. Ha jól végzem a munkámat, ennek az iránynak leszek az egyik úttörője.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)